Ne gyűlöld az ellenséged, mert a gyűlölet elvakít!” (Idézet a Keresztapa c. filmből)

A polgári/gazdasági jogviták esetén – ide értve a gazdálkodó szervezetek egymás közötti, vállalkozási típusú szerződéseiből eredő igények rendezésére induló peres és nem peres eljárásokat is – a gazdasági mediáció alkalmazása lényegesen kedvezőbb eredménnyel jár a résztvevőknek a jogvitarendezésre fordított összes idő-, energia- és költségtényezőt tekintve, mint a bírósági eljárás. A gazdasági mediációt az különbözteti meg a többi alternatív vitarendezési eljárástól, hogy nem az igazságot, hanem a konfliktus megoldását keresi olyan formában, hogy azzal a vitázó felek mindegyike jól járjon. Nyertes-nyertes játszma kialakítására törekszik. A felek között közvetítő, pártatlan mediátor kommunikációjával abban segíti a feleket, hogy – a közös megegyezés után – a jövőben is együtt tudjanak működni. A mediációs eljárás során mindkét fél kifejtheti álláspontját, a mögötte húzódó valós okokat, és ezen érdekek mentén hozzák meg közös döntésüket. Mivel a megállapodást önmaguk alkotják ezért be is tartják az abban foglaltakat.  A gazdasági mediáció hatékonyan alkalmazható többek között az alábbi esetekben:

• cégek szerződéseiből eredő jogvitákra, kártérítési vitákra
• hitelező és adós közötti egyezségek létrehozására
• felszámolásra, cég megszüntetésére
• munkáltató és alkalmazottak közötti vitákra
• alkalmazottak egymás közti vitákra
• munkaszervezési konfliktusokra
• a cég vezetésén belüli személyi problémákra, ellentétekre
• bevétel, elosztás, profit megosztás, befektetési alternatívákra
• munkahelyi zaklatásra, visszaélésre
• szerzői jogi vitákra, szellemi termékek tulajdonjogi vitájára

A gazdasági mediáció teljesen világos célkitűzés mentén működik, amelyet egyszerűen úgy fogalmazhatunk meg, hogy az adott hitelezői kintlévőséggel kapcsolatos költségek és veszteségek minimalizálása. A közreműködő mediátor az általa választott kommunikációs stratégiával célirányosan azon dolgozik, hogy a jogvita feloldásához a kölcsönösen megfelelő megoldások kerüljenek kidolgozásra. A megállapodás nem lehet jogszabály ellenes, de eltérő jogokat és kötelezettségeket megállapíthat azoktól, amelyek a feleket egy bírósági eljárás során egyébként megilletnék. A jogalkotó illetékkedvezményt és előnyős perköltség-viselési szabályokat biztosított a mediációt igénybe vevőknek. A közvetítői eljárás ismérvei:

• a felek állnak szemben egymással
• önként, együttes akarattal kezdődik
• a közvetítőt a felek választják
• maguk alakítják annak menetét
• közös megoldás a vitára
• a  megegyezés tartalmát maguk határozzák meg
• saját felelősségre döntenek minden kérdésben
• a mediátor csak hozzásegíti a feleket a megegyezéshez
• a  megromlott viszony javulhat
• lényegesen rövidebb és olcsóbb, mint a bírósági út