Mediáció a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál irásban! A törvény pontosan meghatározza, hogy milyen adatokat kell szerepeltetni a felkérésben, továbbá a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását a mediáció alkalmazásával kívánják rendezni.

Weboldalunkon letöltheti:

A mediátornak a felkérés kézhezvételétől 8 nap áll rendelkezésére, hogy írásban értesítse a feleket, hogy a felkérést elfogadta-e vagy nem.

A mediációt megindító nyilatkozat közös aláírásának időpontjában, és a szabályok szerint ettől az időponttól számított 4 hónapon belül be is kell fejezni.

Amennyiben mediációval szeretné a vitás ügyet megoldani, kérje fel a mediátort, hogy vegye fel a kapcsolatot a másik féllel. Tájékoztassa őt a közvetítői eljárás célszerűségéről, alapelveiről, folyamatáról, tovább arról, hogy Ön a közöttük fennálló vitát a közvetítői eljárás keretében, megegyezéssel szeretné rendezni.

Igen, és ez a titoktartási kötelezettség a mediáció megszűnése után is fennáll. A titoktarás által nyújtott biztonság teszi lehetővé, hogy olyan bizalmi légkör alakuljon ki az eljárás során, amelyben a felek őszintén feltárhatják valódi érdekeiket, szükségleteiket, és felszínre kerülhessenek az igazán fontos – addig gyakran elhallgatott, vagy eltorzított – információk.

Az egyes ügyekre vonatkozó díjazás mértéke szabad megállapodás tárgya a felek és a mediátor között. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy általában a pereskedésnek 1/3-ba kerül, ha a mediácót választják a felek a bírósági útra terelés helyett. Ha nem jön létre egyezség, akkor sem járnak rosszul, hiszen illetékkedvezményben részesülnek a bírósági eljárás során.

Amennyiben a közvetítő elfogadta a felkérést, elfogadó nyilatkozatában meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre.

A közvetítő nem indítja meg a közvetítői eljárást.

Az első közvetítői megbeszélést és a megállapodás aláírását kivéve – meghatalmazás alapján – a feleket nagykorú cselekvőképes személy, vagy jogi képviselő képviselheti.

A költségviselés általános szabályai szerint mindegyik fél a saját felmerült költségeit köteles viselni, kivéve a közvetítő és a szakértő díját és költségeit, amelyet egymás között egyenlő arányban viselnek a felek, ha erről másképp nem állapodnak meg.

Általános szabály szerint igen, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél úgy nyilatkozik, hogy a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.

A törvény lehetővé teszi, hogy a közvetítő a felek kérelmére más személyt is bevonjon az eljárásba. A meghallgatott harmadik személy költségeit az a fél viseli, aki a meghallgatást kezdeményezte, kivéve, ha a felek másképpen állapodtak meg.

A mediáció befejezésének négy esete van:

• a megállapodás aláírásának napján
• azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a mediátorral, hogy a mediációt nem kívánja folytatni, befejezettnek tekinti
• azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a mediátor előtt, hogy kérik a mediáció befejezését
• eltérő megállapodás hiányában a felek mediációt megindító nyilatkozatának aláírástól számított 4 hónap elteltével

A mediáció az intelligens, megoldásra törekvő emberek konfliktuskezelési eljárása. A törvény a megegyezéshez, megállapodáshoz hatósági kényszert  nem kapcsol, mivel a megállapodásban foglaltak teljesítését a felek önként vállalták. Tapasztalataink szerint a felek az önként vállalt megegyezést szinte kivétel nélkül betartják, hiszen az eljárás során felmérik, hogy képesek-e teljesíteni a megegyezésben foglaltakat.

Nem, sőt sikertelen – megállapodást nem hozó – mediáció után illetékkedvezményben részesül a peres eljárás során.