Dr. Szilágyi András: A mediátor nem konkurense az ügyvédnek, jogtanácsosnak vagy bírónak, hanem a megegyezéshez vezető úton eljáró tehermentesítő partnere.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Szolgáltatások Tagozatának XXVII. Mediációs és Jogi koordinációs Osztályának vezetőjét, Dr. Szilágyi Andrást a mediáció alapjairól kérdeztük.
Mi a mediáció lényege?
A mediáció egy olyan érdekérvényesítésen, ugyanakkor együttműködésen alapuló problémamegoldó vitarendezés módszer, amelynek során a vitában érintett feleket egy semleges mediátor segíti abban, hogy saját maguk találják meg a konfliktusukat rendező legjobb megoldást. A mediáció célja tehát az egyezség megkötése, amelynek során a mediátor professzionálisan előmozdítja a felek közötti hatékony kommunikációt, a kölcsönös megértést és a win-win megoldások kialakítását.
Az igénybe vehető jogi megoldási lehetőségek között hol helyezkedik el a mediáció?
A szó eredeti latin jelentése középen állni, ami jól kifejezi mediáció helyét a közvetlen jogi egyeztetéstől a bírósági eljárásig terjedő jogvita rendezési megoldások széles spektrumán.
Egy konfliktus dinamikáját tekintve az álláspontok megkeményedésétől, a vitán, majd a kommunikáció megromlása miatti szavak nélküli szakaszon és az ultimátumon keresztül jut el a másik fél elleni támadásig. A mediáció az érdekalapú vitára és megoldásra alkalmas középső szakaszban működik a leghatékonyabban, amikor még meggyőzni akarom a partneremet és nem legyőzni az ellenfelemet.
Fontos látni, hogy a mediáció során a közvetlen kapcsolat, a folyamat és a végeredmény kontrollja teljes mértékben a feleknél marad, míg bírósági szakaszban ezeket elveszítik.
Magyarországon kik, milyen ügyekben veszik igénybe a mediációt?
Hazánkban jellemzően magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek, utóbbin belül tipikusan KKV-k élnek a mediáció lehetőségével. A hivatalos statisztika alapján 2023-ban a családjogi mediáció volt domináns (62,5 %), amelyet klasszikus polgári jogi vita követett (34,7%).
Milyen a mediátor közreműködés hazai elfogadottsága?
A mediátor szerepvállalás hazai elismertsége a közvetítői törvény hatályba lépése óta eltelt két évtizedben jelentős változáson esett át. Kezdetben ismeretlenség vagy idegenség jellemezte a mediációhoz való viszonyulást még az igazságügyi társszakmák körében is. A helyzet azonban gyorsan változott, mert az új vitarendezési módszert jellemző tulajdonságok (gyorsaság, alacsony költségek, hatékonyság) meggyőzték azokat, akik szkeptikusak voltak. Bizonyosan állíthatom, hogy aki egyszer is részt vett mediációban, esetleges későbbi jogvitáiban is visszatér hozzá és csak legvégső esetben fog bírósághoz fordulni.
(Dr. Szilágyi András György – jogász, pénzintézeti tapasztalatokkal rendelkező komplex adatvédelmi, jogi-, compliance szakértő; több meghatározó társadalmi szervezet tisztviselője; a Mediátorképző Akadémia oktatója; szakmai területein rendszeresen publikál és tart előadásokat.)
